Több, mint egy kibaszott hónapja nem írtam a kedvenc blogomba. Legutóbbi blogíró időszakom aktivitását nézve, ez akkor elképzelhetetlennek tűnt. Mégis megtörtént a nagyrészt kényszer szünet, ezen most itt túl kell magamat tenni. Megtörténtek a vizsgák, de annyira, hogy azóta már megint iskolába járok két hete. A vizsgaidőszak igazán depresszívre sikeredett, egészen addig, amíg ki nem derült, hogy csak két tárgyból buktam (stratégiai okokból! abból ám, nem más miatt), és végül az átlag 4.24re lett kikerekítve. Ez előzetes pánikrohamaim után meglehetősen kurva jó eredmény. A következő félévben még epicebb leszek, úgy tervezem legalábbis.
Az új óráim mesések. Főleg a Varró Attila-féle Forgatókönyvírók Hollywoodban hordozza magában a mennyei gyönyör ígéretét, mely negyed hatkor kezdődik, és a vége opcionális, de legalább 7-ig tart. Mindezt egy nagyrészt szünetek nélkül végigült hétfő után. Tömör gyönyör. Még szerencse, hogy maga a tantárgy érdekes, az előadó jó arc, de még így is nehéz engem már ilyenkor megnyerni. Az legalább igen jó, hogy a tantárgyaimnak szó szerint a felét letudom hétfőn, csütörtökön már nincs is órám, csuhajja. Meglehetősen szaftos kurzuslistám felvonultatja többek közt a Trashfilm, a Giallo & Slasher illetve a Műfajelmélet órákat is, hogy csak párat említsünk. A tanárok is jó arcok, csak ne rúgják őket ebben a körös leépítésben, mert azt annyira nem díjaznám, reméljük ez nem fog megtörténni. Csak azt a drága jó Pápai tanár urat hiányolom, az ő üvöltözésén garantáltan nem lehet elpilledni. Na majd legközelebb.
Miről is beszéljek még, mondjuk arról, hogy mindjárt itt a 85. kibaszott Oscar, a kutya úristenit, egész pontosan holnap, bár lehet az már inkább holnaputánba nyúlik nálunk, de várom már. A hússal már bekészítettünk egy nagy adag Jelly Bellyt, mert az jó nekünk, meg valami kínai szart, huhúú! Nyerjen Daniel Day-Lewis, vagy különben őrjöngve vetem le magam egy szikláról, illetve Christoph Waltznak is adjanak még egy szobrot, mert eléggé kijár neki. Erről jut eszembe, hogy kéne még néznem gyorsan az Amourt, meg az összes rajzfilmet, meg tanulnom is kéne, baszki. Meg most ennem. Lehet, hogy ma írok még egyszer, de most szaladás van bendőt tölteni.
Kéne valami kép.
Indokolatlan Toshiro Mifune, de hát vele nem nagyon lehet rábaszni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése